A sejtroncsolás elvei a biogyógyszerekben

Mechanikai módszerek: Ezek megzavarják a sejtszerkezeteket olyan mechanikai erők hatására, mint a kompresszió és a nyírás. Az alapelv abban áll, hogy külső fizikai erőt használunk a sejtfalak és membránok közvetlen felszakítására. A gyakori módszerek közé tartozik a nagy-nyomású homogenizálás (a sejtszuszpenziót egy keskeny résen nagy nyomáson keresztül kényszerítik nagy sebességű nyíróerők- létrehozása érdekében), a gyöngymarást (a köszörülési gyöngyök nagy sebességű keverését használva nyíró- és ütőerők generálására), valamint az ultrahangos megszakítást (az ultrahangos töréshatást, amely a sejtek kavitációját hozza létre).

Nem{0}}mechanikus módszerek:

(1) Kémiai módszerek:Felületaktív anyagok (pl. Triton X-100) vagy szerves oldószerek (pl. etanol) alkalmazása a sejtmembrán lipid kettősrétegű szerkezetének megbontására, ezáltal növelve a membrán permeabilitását;

(2) Enzimatikus módszerek:Hidrolázok-, például lizozim (amely lebontja a peptidoglikánt a baktériumsejtfalban) vagy celluláz (amely lebontja a cellulózt a növényi sejtfalban)-a sejtfal vagy membrán összetevőinek specifikus lebontására;

(3) Fizikai módszerek:
① Fagyasztási{0}}olvadási módszer: Az ismételt fagyasztás és felengedés hatására az intracelluláris víz jégkristályokat képez; az ebből eredő térfogat-tágulás sejtszakadáshoz vezet;
② Ozmotikus sokk módszer: A sejteket hipertóniás környezetből hipotóniás környezetbe helyezik át, aminek következtében felszívják a vizet, megduzzadnak és felszakadnak.